Magyar nyelvőr, Volume 6

Front Cover
Akadémiai Kiadó., 1877 - Hungarian literature
 

Selected pages

Other editions - View all

Common terms and phrases

Popular passages

Page 337 - Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért. Az nem lehet, hogy ész, erő És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt.
Page 345 - Rákosnak mezője tőszomszédos Pesttel, Pest alatt ért össze utasunk az esttel. Találkoztak pedig egy temető mellett, Temetőben új sír dombja sötétellett. De miféle sírnak sötétlik ott dombja, Arra Miklósnak most van is, nincs is gondja: Hosszú gyászruhában - mindenható Isten ! Édesanyja bókol egy pár új kereszten.
Page 346 - Megszorítja torkát Toldi két marokra ; Csak kifordul körme a fiú nyakából. Kifogy minden erő a horgas-inából. Szeme is kidülled, véres könynyel telve, Mint egy nagy csoroszlya, lóg ki zöldes nyelve : Nem kiment belőle, benszorult a pára, A hogy ellátottá, úgy maradt az álla.
Page 170 - Mondd meg ezt, jó Bencze, az édes anyámnak: Gyászba borult mostan csillaga fiának : Egykorig nem látja, még nem is hall róla ; Eltemetik hírét, mintha meghalt volna. «De azért nem hal meg, csak olyaténképen, Mint midőn az ember elrejtezik mélyen, És mikor fölébred bizonyos időre, Csodálatos dolgot hallani felőle.
Page 255 - Mig szivemben egy sóhaj van, Érted égve, érted aggva, Mondhatatlan bú temet. CSONGOR Tünde, egy szót hagyj szivemnek: Merre tartod honodat? TÜNDE Ah, ne újítsd kínomat: A madárnak tolla van, S nem repülhet annyira; A folyamnak árja van, S nem foly árja oly tova. Zúgva kél a...
Page 257 - Jank azonban mind nyomon van : Le, a völgynek, fel, a hegyre. Vadcsapáson, vízomláson Veri, vágja, űzi egyre. A vad olykor hátra horkol. Foga csattog, szája résnyi.
Page 348 - Fölösleges volna hosszan elbeszélnem, Mint elálmélkodtak ezen a levélen, A levélen is, de hát még az Íróján! S mennyifélét gondolt a szép eladó lyány. A pünkösd azonban már nem vala távol, El-elmúlt egy-egy nap isten jóvoltából; Nehezen is várták, készültek is nagyon — Majd meglátjuk, de most egykicsit elhagyom. MÁSODIK ÉNEK. iTörténék, hogy ismét esek gyilkosságba...
Page 255 - ... mint a gondolat, Vagy mint az égben repkedő sugár, Egyik csillagtól másig, s ami van, Mind meghódolna. - Menj, menj, jó fiú, Tündérhon ott van, ahol én vagyok. Jer, légy vitézem! Nem tetszik? De menj bár. Ha feltalálod, meghódíttatom, S rabságra fűzöm minden emberét. Magában. Szegény fiú, kár érte, semmivé lesz, S mi szép halála lenne harcaimban! El. CSONGOR Az megvető volt, ez még gőgös is, Raboknak rabja! kincs és hatalom Már nem segíthet. - Itt a tudomány...
Page 150 - Mentek-mendegéltek, hét nap hét éjjel mindig mentek, akkor kiértek az öreg király országából. A mint kívül voltak a határon, megláttak egy rongyos csárdát, a királyfi megállt a csárda előtt, a szolgáját beküldte egy ital borért. A mint az inas nyitotta az ajtót, belátott rajta a királyfi, látta hogy odabenn táncol két rongyos ember két korcsmabeli személlyel, de rájuk se' ügyelt, hanem a mint kihozta az inas a bort, megitta, avval mentek tovább.
Page 344 - Szép fejes saláta, kövér bárány mellett; Jó lepény, túróval; eper és cseresznye; Lépes méz a kasbul frissiben lemetszve, Tiszta mint az arany, illatos, mert rajta Kedvesen megérzett a virág zamatja; Hozzá a jeles bor, érmelléki fajta, S a szép lyány mosolygó, piros ábrázatja.

Bibliographic information