A szerzői jog kalózai: a kalózok szerepe a kulturális termelés és csere folyamataiban a könyvnyomtatástól a fájlcserélő hálózatokig

Első borító
Typotex Kft, 2011 - 337 oldal
2 Ismertetők
 

Mit mondanak mások - Írjon ismertetőt

Felhasználói ismertető - Megjelölés kifogásolhatóként

jó könyv.

Felhasználói ismertető - Megjelölés kifogásolhatóként

A szer­zői jogi lobbi sze­rint az in­ter­ne­tes ka­ló­zok elő­ször térd­re kény­sze­rí­tet­ték a le­mez­ipart, és most a film és a könyv­ipar­ra vár ha­son­ló sors. Az in­ter­ne­tes ka­lóz­ko­dás el­ha­ra­pó­dzá­sa sze­rin­tük hely­re­hoz­ha­tat­lan ká­ro­kat okoz a kul­tú­ra szö­ve­té­ben, al­ko­tók, köz­ve­tí­tők tö­me­ge­it teszi tönk­re és emi­att a kul­tú­ra egé­sze sze­gé­nye­dik el. De ami most tör­té­nik, tá­vol­ról sem új je­len­ség: a szel­le­mi javak ka­ló­zai egy­idő­sek a könyv­nyom­ta­tás­sal. Az el­múlt év­szá­za­dok­ban szám­ta­lan al­ka­lom­mal tört ki há­bo­rú a kul­tu­rá­lis javak kü­lön­bö­ző pi­a­ca­in a „tisz­tes­sé­ges ki­adók” és az „el­ve­te­mült ka­ló­zok” kö­zött. Így utó­lag vissza­te­kint­ve ezek­re a küz­del­mek­re, fel­tű­nő ma­kacs­ság­gal is­mét­lő­dik né­hány mo­tí­vum. A ka­ló­zok meg­je­le­né­se min­den egyes al­ka­lom­mal va­la­mi­fé­le piaci rend­el­le­nes­ség­re ve­zet­he­tő vissza. A ka­ló­zok azo­kat a piaci ré­se­ket töl­tik ki, ahol ma­ga­sak az árak, rosszul meg­vá­lasz­tot­tak a for­má­tu­mok, a piaci kar­tel­lek meg­me­re­ved­nek, vagy a cen­zú­ra el­nyo­má­sát kell ki­ját­sza­ni. A piaci sze­rep­lők újra és újra a jog­al­ko­tók­tól vár­ják a kalóz prob­lé­ma meg­ol­dá­sát, de hiába. A tör­té­ne­ti pél­dák alap­ján ki­de­rül, hogy e pró­bál­ko­zá­sok rend­re si­ker­te­le­nek. Akkor mégis mitől vár­ha­tó a mai, in­ter­ne­tes kalóz prob­lé­ma meg­ol­dá­sa? Egy­ál­ta­lán, ez-e az a prob­lé­ma, amit meg kell ol­da­nunk? Vagy netán a ka­lóz­ko­dás ál­ta­lá­nos­sá vá­lá­sa csu­pán tü­ne­te egy, a hazai, ke­let-eu­ró­pai, nyu­ga­ti kul­tu­rá­lis pi­a­co­kat egy­aránt sújtó ál­ta­lá­nos vál­ság­nak? Ha nem a ka­lóz­ko­dás a be­teg­ség, hanem a kul­tu­rá­lis pi­a­cok be­teg­sé­gé­nek tü­ne­te, akkor mi az igazi prob­lé­ma? Job­ban meg­ért­jük a kér­dést, ha az el­múlt fél év­ez­red kul­tu­rá­lis pi­a­ca­in le­zaj­lott há­bo­rú­i­nak a tör­té­ne­te­it, a szer­zői jogi re­zsim fej­lő­dé­sé­nek me­ne­tét a ka­ló­zok szem­szö­gé­ből is­mer­jük meg. Ez­út­tal le­gá­lis módon. 

Bibliográfiai információk