A szerzői jog kalózai: a kalózok szerepe a kulturális termelés és csere folyamataiban a könyvnyomtatástól a fájlcserélő hálózatokigA szerzői jogi lobbi szerint az internetes kalózok először térdre kényszerítették a lemezipart, és most a film és a könyviparra vár hasonló sors. Az internetes kalózkodás elharapódzása szerintük helyrehozhatatlan károkat okoz a kultúra szövetében, alkotók, közvetítők tömegeit teszi tönkre és emiatt a kultúra egésze szegényedik el. De ami most történik, távolról sem új jelenség: a szellemi javak kalózai egyidősek a könyvnyomtatással, s valójában soha, semmilyen törvényi eszközzel nem sikerült a jelenséget visszaszorítani. Jelen kötet széles időperspektívában vizsgálja a "kalózkodás" történetét. A szerző elsőként a kalóz fogalmát, annak jelentésváltozását mutatja be a tengeri kalózoktól a fájlcserélőkig, majd a "Gutenberg előtti" kor és a könyvnyomtatás kalózaival foglalkozik részletesen. Külön fejezetet szentel a kalózkiadóknak és kalózállamoknak, a kötet utolsó egysége pedig a P2P-kalózok korával, vagyis a fájlcseréléssel foglalkozik, hangsúlyosan kitérve a hazai tapasztalatokra is. Irodalomjegyzékkel és névmutatóval záródó kötet. |
Mit mondanak mások - Írjon ismertetőt
jó könyv.
A szerzői jogi lobbi szerint az internetes kalózok először térdre kényszerítették a lemezipart, és most a film és a könyviparra vár hasonló sors. Az internetes kalózkodás elharapódzása szerintük helyrehozhatatlan károkat okoz a kultúra szövetében, alkotók, közvetítők tömegeit teszi tönkre és emiatt a kultúra egésze szegényedik el. De ami most történik, távolról sem új jelenség: a szellemi javak kalózai egyidősek a könyvnyomtatással. Az elmúlt évszázadokban számtalan alkalommal tört ki háború a kulturális javak különböző piacain a „tisztességes kiadók” és az „elvetemült kalózok” között. Így utólag visszatekintve ezekre a küzdelmekre, feltűnő makacssággal ismétlődik néhány motívum. A kalózok megjelenése minden egyes alkalommal valamiféle piaci rendellenességre vezethető vissza. A kalózok azokat a piaci réseket töltik ki, ahol magasak az árak, rosszul megválasztottak a formátumok, a piaci kartellek megmerevednek, vagy a cenzúra elnyomását kell kijátszani. A piaci szereplők újra és újra a jogalkotóktól várják a kalóz probléma megoldását, de hiába. A történeti példák alapján kiderül, hogy e próbálkozások rendre sikertelenek. Akkor mégis mitől várható a mai, internetes kalóz probléma megoldása? Egyáltalán, ez-e az a probléma, amit meg kell oldanunk? Vagy netán a kalózkodás általánossá válása csupán tünete egy, a hazai, kelet-európai, nyugati kulturális piacokat egyaránt sújtó általános válságnak? Ha nem a kalózkodás a betegség, hanem a kulturális piacok betegségének tünete, akkor mi az igazi probléma? Jobban megértjük a kérdést, ha az elmúlt fél évezred kulturális piacain lezajlott háborúinak a történeteit, a szerzői jogi rezsim fejlődésének menetét a kalózok szemszögéből ismerjük meg. Ezúttal legális módon.
Tartalomjegyzék
116 | |
121 | |
144 | |
147 | |
152 | |
169 | |
176 | |
185 | |
33 | |
34 | |
38 | |
44 | |
47 | |
49 | |
51 | |
53 | |
54 | |
55 | |
67 | |
80 | |
96 | |
110 | |
114 | |
208 | |
211 | |
215 | |
239 | |
268 | |
270 | |
273 | |
275 | |
281 | |
288 | |
291 | |
299 | |
301 | |
330 | |
339 | |